Tönkretettük a Földet! Vagy mégsem?

Sajnálatát fejezte ki az ENSZ múlt héten egy hibás jelentést illetően: a szervezet klímaváltozást kutató bizottsága tévesen 2035-re prognosztizálta a Himalája gleccsereinek teljes olvadását. Felvetődik a kérdés: csupán egy egyszerű tévedés, vagy valóban eltúlzott az aggodalom az emberi tevékenység felelőssége és az éghajlatváltozás összefüggésében?
  
A vitatott, több száz oldalas ENSZ-tanulmányra reagálva, az indiai környezetvédelmi miniszter elmondta, bár az állandóan változó gleccserek – mint az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb mutatói – valóban veszítenek méretükből, az állítás, hogy 2035-re teljesen eltűnnének, a legcsekélyebb tudományos bizonyítékokat is nélkülözi.
  
A világszervezet 1988-ban létrejött illetékes, klímaváltozásért felelő bizottsága (IPCC) egy tudományos alapokon nyugvó, politikailag független szervezet. Legfőbb feladatai között olyan speciális jelentések készítése szerepel, melyek témáiban az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményben foglalt célkitűzések minél sikeresebb megvalósítását segítik. A szervezet 2007-ben közzétett nyilatkozatában 90 százalékos valószínűséggel az emberiséget jelölte meg a globális felmelegedés felelőseként, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata okán. tovább...

Legkorábban 10-20 éven belül éri utol a gyakorlat az elvet Romániában, és válhat életvitellé a környezettudatosság

Aggódunk az erdőirtás miatt, de ha tehetjük, megvesszük olcsóbban a gyanús eredetű tűzifát, építkezéshez a deszkát, gerendát, vagy a fenyőcsemetéket karácsonykor. Támogatjuk elvben a szelektív hulladékgyűjtést, ám a gyakorlatban mindez túl sok nyűggel járna, a kihelyezett, különböző típusú hulladéktárolókat pedig úgyis egy helyre ürítik. Szeretnénk, ha a település, ahol élünk, kevésbé lenne szennyezett, ám mi magunk is gyakrabban járunk autóval, mint biciklivel vagy tömegközlekedési eszközzel – esetleg pont azzal érvelve, hogy így kevésbé vagyunk kitéve a légszennyezés káros hatásainak. 

A fenti példák jól illusztrálják, mit jelent az, hogy Romániában a környezettel kapcsolatos társadalmi hit- és gyakorlatrendszer nem nevezhető koherensnek. Létezik és közvélemény-kutatások szintjén meg is jelenítődik a környezettudatos attitűd, ám a polgárok kevésbé hajlandók a cselekvés szintjén is környezettudatosnak mutatkozni, azaz tenni valamit vagy pénzt áldozni az elvben amúgy elfogadott célokért. tovább...

...........................................................................................................................................................

Pille hadművelet - Van egy autónyi műanyag hulladékunk. Mihez kezdjünk vele?

Egy hónapig gyűjtöttük a kidobásra ítélt műanyagokat, majd megpróbáltuk leadni egy hulladékgyűjtő központban. Csak részben sikerült.

Egy hónapig gyűjtjük az elhasznált műanyagokat – PET-palackot, műanyag csomagolást – majd elvisszük újrafelhasználni, és ebből milyen pompás kis anyag lesz. Körülbelül két hónapja így kezdődött az a munka, aminek során több tucat telefonbeszélgetést bonyolítottam, autókáztam körülbelül 20 kilométert, begyűjtöttem két hivatalos válaszlevelet – egyet a kolozsvári önkormányzattól, egyet pedig a környezetvédelmi minisztériumtól – a műanyag hulladékkal teletömött hátizsák pedig továbbra is itt rostokol a szerkesztőségben. Mert bár hivatalosan vannak műanyag hulladék begyűjtésével foglalkozó központok a városban, nekem csak egy ilyen telepet sikerült találnom: itt azonban csak PET-palackokat és fehér zacskókat gyűjtenek. tovább...

...........................................................................................................................................................

Közel félszáz résztvevővel negyedik alkalommal szerveztek szombaton Dénes István-emléktúrát a Vargyas-szorosban

A geológus, barlangkutató életéről Demeter Zoltán, a baróti Elveszett Világ Egyesület titkára és Dukrét Lajos, az EKE háromszéki vezetője beszélt az Orbán Balázs-barlang bejáratánál tartott megemlékezésen, majd később az érdeklődők egy jobbára a Vargyas-szorost bemutató fotókiállítás megnyitóján vettek részt a baróti művelődési házban (a tárlat november 13-ig látogatható). A 2005-ben elhunyt barlangkutató özvegye, Dénes Ildikó az Elveszett Világ Egyesület elnökeként úgy véli, az emléktúra lényege, hogy mindazok, akiknek jelent valamit a Vargyas-szoros, illetve azok a fiatalok, akik megismernék ezt a helyet, töltsenek együtt egy kellemes napot túrázva, jókedvvel, úgy, ahogyan Dénes Istvánnal is tették volna.2009 október 28.

...........................................................................................................................................................

Ismeretlen tettesek rongálták meg a szeptemberben kijelölt “Zeroo” nevet viselő kerékpárutat jelző táblákat. Mint ismeretes, a kerékpárút a Mobilitás hetében,  2009. szeptember 18-án került kijelölésre a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, a Kovászna Megyei Hegyimentő Szolgálat és a Sepsiszentgyörgyi Europe Direct Információs Központ szervezésében.

A terepkerékpárút ötlete 2007-ből származik, megnevezése arra utal, hogy Kovászna megyében – és talán az országban is – ez az első ilyen jellegű kezdeményezés. Célja mozgásra buzdítani a környék lakóit, ugyanakkor biztonságossá, szervezetté tenni a kikapcsolódást szolgáló hegyi kerékpározást. A kerékpárút a Sugásfürdő fele vezető út melletti „Honvéd kút”-tól indul, a sárga pont jelzést követve vezet fel a Baróti hegység gerincére, ahol a kék sáv jelzést követi a Vadas tetőig. Eddig az út hossza 14,9 km. Innen a kerékpáros tetszés szerint beereszkedhet Sepsikőröspatakra vagy Középajtára (7,5, illetve 11 km). 

Az út kijelölése 3 nap munkába telt és önkéntesek végezték. A három nap alatt 13 útjelző táblát és 2 kezdőpontot jelölő táblát helyeztek ki. A munka menete egyszerűnek tűnhet és a számok sem nagyok, de ha elképzeljük, hogy ezt a terepet autóval kevésbé, vagy nem is lehet megközelíteni, rögtön megnő az értéke. Egy tábla 70 cm mély beton alapba van helyezve. A betonba fém csap van beleöntve, ehhez csavarral rögzül a síléc, melynek felső végére kerültek a műanyag alapra nyomtatott irányítótáblák. Az építőanyag (szárazbeton, víz, vasak, oszlopok) kihordása után kezdődött az építkezés. Egy-egy gödör kiásása 30-60 percig tartott a talajtól függően és ezt követte a szerelés (fúrás, csavarozás). A munka tehát nem volt egyszerű. 

Ezt az erőfeszítést semmisítették meg rövid időre a megvalósítás után. Egy héttel a megnyitót követően kezdtek szállingózni a hírek az összetört táblákról. Nem megélhetési lopásról beszélünk. Egyszerű rosszindulatú rongálásról, amit egy felbőszült angol focidrukker csapat sem tud jobban végrehajtani. A múlt hét egyenlege: 13-ból 6 tábla áll, 7-et pusztítottak el. A táblák egy részét összetörve találtuk, oszlopait kicsavarva. Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület és a Hegyimentőszolgálat munkatársai megerősítették, hogy hamarosan kicserélik a megrongált táblákat. 

...........................................................................................................................................................

A Tusnád Ásványvíz RT és a tusnádfürdői Hargita Öko Alpin Klub 2009 október 3-án egy figyelemfelkeltő-takarítási akciót szervezett a Békási szorosnál, a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola diákjainak részvételével. 

Az akció célja a Kis Békás patak völgynek megtakarítása a felgyülemlett fa és hulladéktorlaszoktól, ahová egy turistaösvény kialakítását tervezi a közeljövőben a Hargita Öko Alpin Klub. Az egyesület tagjai már jövőben megkezdik több átkelőhely építését a Kis Békás patakán. Így ez a rendkívüli természeti adottságokkal rendelkező hely könnyebben látogathatóvá válhat a turisták, természetjárók számára. 

A borús, esős időjárás ellenére 30 diák gondolta úgy, hogy fontos számára a környezetvédelem és kemény munkával tenni is fog ennek érdekében. Ők tanáraikkal együtt egész szombatjukat erre a célra áldoztak. Munkájuk eredményes volt: a szervezők irányításával két nagyobb torlasz felszámolását sikerült megvalósítani, amelynek során közel 3 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. 

„Azt szeretnénk, ha folyóink, patakjaink partjain nem lenne szemét, ha mindenki jobban odafigyelne élettere tisztántartására, a természeti értékek megóvására. Erre szeretnénk felhívni a figyelmet ezzel a környezetvédelmi akciónkkal. Köszönjük a diákoknak és tanáraiknak a részvételt. Bár az ilyenszerű akciók nem teljesen sikereresek, hiszen sajnos mindig újraképződnek a szeméthegyek és torlaszok, – bízunk benne, hogy minél több akciót szervezünk egyre eredményesebb lesz a figyelemfelkeltés a lakosság körében”.

Voloncs Csaba, a Tusnád Ásványvíz RT Környezetvédelmi felelőse. 

Nem mindegy hogyan vásárolunk!

Minden vásárláskor a pénzeddel szavazol! Te döntöd el, mit teszel a kosaradba. Te döntöd el, mit és kit támogatsz a pénzeddel. Ha kínai fokhagymát vásárolsz, ahelyett, hogy a helyben megtermeltet választanád, 2,5 kg széndioxidkibocsájtást támogatsz a pénzeddel. Ennyi széndioxidkibocsájtást okoz egyetlen kilogramm áru Kínából Romániába szállítása. A joghurtot a műanyag pohárból elfogyasztod öt perc alatt, de a természetnek több ezer évre van szüksége, hogy lebontsa azt a műanyagpoharat. Minden háztartásban a hulladékmennyiség 1/3-át a csomagolások teszik ki: nejlon és -papírzacskó, karton dobozok, különböző flakonok, üvegek, műanyag poharak, konzervdobozok, kozmetikai csomagolások stb. 2005-ben 1.140.844 tonna hulladék keletkezett Romániában, csak a csomagolóanyagokból! Figyelem! Nemcsak a termék, de a csomagolás előállítási, szállítási, és tárolási költségeit is mind-mind mi a fogyasztók fizetjük meg. Európában évente 85 milliárd euró értékű csomagoló anyagot állítanak elő! Érdekes adatok ugye? Változtass! Sok kicsi, sokra megy.

Összeállítottuk számodra a környezettudatos vásárló tízparancsolatát, amelyet betartva Te is környezettudatos tagja lehetsz fogyasztói társadalmunknak.

• környezettudatos vásárló
• a környezettudatos vásárló tízparancsolata
• Zöld Erdély Egyesület